A tavaly törvénybe foglalt klímavédelmi célok alapján 2050-re Magyarország gazdaságát klímasemlegessé* kell alakítani. Ez a zöld átmenet radikális változtatásokat kíván. A kérdés, hogy tud-e ezekből a változtatásokból profitálni a gazdaság, vagy visszaesés árán valósulhatnak meg a kitűzött klímacélok. A Cambridge Econometrics* az elmúlt évben két kutatásban is vizsgálta a témát.

 

 

Közzétette május havi villamosenergia-piaci riportját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A jelentésben olvasható, hogy májusban látványosan, 8,2 százalékkal emelkedett a hazai villamosenergia-fogyasztás a 2020. májusi, a COVID járvány első hullámát jellemző korlátozások miatti alacsony szinthez viszonyítva. A két évvel korábbi szinttől azonban némileg elmaradt a hazai kereslet nagysága.

 

 

 

2021. július 1-jén lép hatályba a 2021. évi LV. törvény, melynek célja a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdítása. A jogszabály a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) részére új feladat- és hatásköröket állapít meg.

 

 

A KlimaUnion (KlímaUnió) konzervatív klímavédelmi csoport, amely a kormányzó CDU/CSU szövetség párttagjaiból áll, állásfoglalást tett közzé, amelyben a tagok amellett érvelnek, hogy Németország már 2030-ban a világ első, 100 százalékban megújuló energiaellátáson alapuló iparosodott országává válhat, és ezzel egyidejűleg csökkentheti a polgárok közlekedési, fűtési és áramfelhasználási kiadásait is.

 

 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 3,8 százalékra gyorsult a fogyasztói árak növekedése májusban éves szinten az áprilisi 3,3 százalékról. Márciusban még 2,4 százalék volt a mutató.