Újabb mérföldkőhöz ért a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztése
 

Megépült a magyar és szlovén villamosenergia-átviteli hálózatot összekötő Hévíz–Cirkovce 400 kV-os határkeresztező távvezeték, amelynek mai üzembe helyezésével Magyarország minden szomszédjával megteremtette villamosenergia-hálózata összekapcsolását – jelentette be Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke. A magyar-szlovén határmetszéken hamarosan megindul a kereskedelemi forgalom is, ami további hatékony lehetőségeket biztosít a gyorsan növekedő, időjárásfüggő megújuló energiatermelés számára, valamint az ellátásbiztonságot is erősíti – tette hozzá az elnök.

 

 

Extraprofit-adó a napenergiára: ez fáj leginkább az iparágnak
 

A megújulóenergia-termelők, köztük a naperőművek egy részét érintő „extraprofit-adó” kivetésének alapvető okai érthetőek, azonban az iparág nehezményezi, hogy ezt januárig visszamenőleges jelleggel, prompt módon, felkészülési időt nem hagyva valósították meg.

 

 

Napenergia: így teljesülhet egy évtizeddel korábban a 2040-es magyar cél
 

A példátlan energiapiaci helyzet, az orosz-ukrán háború és a klímaválság mind arra utal, hogy érdemes a lehetőségekhez mérten a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben fokozni a hazai, tiszta megújulóenergia-termelést. Magyarországon ez elsősorban a naperőmű kapacitás növekedésétől függ, és a hírek szerint a kormány fel is kívánja gyorsítani a hazai napenergia-beruházásokat. Megnéztük, milyen intézkedések történtek mostanában és várhatóak ezzel összefüggésben.

 

 

Energiaközösségek menthetik meg a hazai áramellátás biztonságát
 

Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5%-át a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint.

 

 

A következő 8 évben 40 százalékra növelné megújuló energiaforrások arányát az EU
 

Az Európai Unió energiaügyekkel foglalkozó Tanácsa abban állapodott, hogy kötelező uniós szintű célkitűzést határoz meg, miszerint a jelenlegi, legalább 32 százalékos uniós célérték helyett.