Hosszú távon megtakarítást, kisebb energiakitettséget és versenyelőnyt is jelent Magyarországnak a klímasemlegességhez szükséges beruházások támogatása. Hatalmas költségekről van szó, de egyértelmű, hogy az egész világ a megújuló és zöld energia, az elektrifikáció, illetve a zöld hidrogén alkalmazásának az irányába tart, amiről nem szabad lemaradnunk. A McKinsey új tanulmányának a bemutatóján többek között az energiaszektor átalakulásáról, a zöld programok finanszírozásáról, és várható kormányzati beavatkozásokról is szó volt.

 

 

Fennmaradó energiamix adatok közzététele
 

A villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról szóló 6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. § (1) és (2) bekezdései rögzítik a végfelhasználót ellátó villamosenergia-kereskedők a villamos energia energiaforrások szerinti részarányáról, valamint a villamos energia megtermelése során felhasznált elsődleges energiaforrások környezeti hatásairól szóló tájékoztatási kötelezettségét (a továbbiakban: energiamix-közzététel).

 

 

Ki akar otthon autó-töltőállomást?
Már nem álom az energetikailag teljesen önellátó háztartás. A napelem, a hőszivattyú megtermeli az áramot, egy használt elektromos autó akkumulátor pedig tárolhatja az áramot. És akkor miért nem legyen saját autó-töltőállomásunk is.

 

 

Sokszor halljuk ismerősöktől, baráti körből, hogy milyen jó lenne napelemeket tenni a villanyautók tetejére, hogy annak segítségével örökké teljesen zéró kibocsátással lehessen közlekedni. Még olyan autógyártó is akad, amelyiknél extraként rendelhető a tetőbe integrált PV panel egyes típusokhoz. Azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez legfeljebb hozzájárulni tud a fedélzeti elektronika működtetéséhez, az autó hajtásához azonban nagyságrendet kellene ugrani a megtermelt energia mennyiségében. Egy személyautó szabad felülete egyszerűen túl kicsi ehhez, ráadásul a napelemek extra súlya negatívan befolyásolhatja a fogyasztást.

 

 

Szép ez a sok napelem a tetőn, de hova tegyük belőle az energiát?
 

Az Európai Bizottság a napokban azt javasolta, hogy a tagállamokban 2026-tól már ne lehessen úgy középületeket és kereskedelmi ingatlanokat (irodaházat, áruházat és hasonlókat) építeni, hogy nincs a tetejükön napelem. Ennél is fontosabbnak tűnik azonban, hogy 2029-től, azaz kevesebb mint hét éven belül már a lakóépületekre is vonatkozna ez a követelmény. A javaslatot ugyan el kell fogadtatni a tagállamokkal, de ha átmegy – amire egyébként jó esély van – akkor a jelenleginél sokkal gyorsabb ütemben borítják majd be a napelemek a háztetőket.

 

 

Áttörés jöhet, áfa csökkentést javasol az EU a megújuló energiaforrásoknál
 

Az Európai Unió Tanácsa olyan irányelvet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék az áfa mértékét az olyan termékek és szolgáltatások esetében is, amelyek összhangban vannak az EU környezetvédelmi és egészségügyi politikájával. A jövőben így például a különböző gyógyszerészeti, egészségügyi termékek, könyvek, újságok, valamint digitális média mellett akár napelemek is részesülhetnek ebben a kedvezményben, azaz csökkentett áfa kulccsal vagy akár áfa mentesen értékesíthetők.

 

 

Von der Leyen: az EU 300 milliárd euróval támogatja az új uniós energiastratégiát
 

Az Európai Unió 300 milliárd euróval támogatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó, közös európai fellépésre vonatkozó stratégiát - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden délután, az uniós tagállami vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.