Naponta halljuk, hogy az áram és a gáz ára brutálisan megemelkedett. A magas áraknak vannak globális, illetve regionális okai is, de azért ez alapvetően inkább egy lufi. A magyar lakosság közben a piaci ár harmadáért, negyedéért fűti a lakásait (és sajnos a medencéit is). Hogyan kezeljük, ha nő a feszültség a kormány által nagy vívmánynak tartott rezsicsökkentés és a rögvalóság között?

 

 

Lassan nyolc éve, hogy arról döntött a kormány, 2020. december 31-ét követően csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt. Tavaly év végén azonban váratlanul fél évvel meghosszabbították a határidőt, idén márciusban pedig újabb egy évet adtak az építtetőknek, hogy felkészüljenek a tervezett változtatásokra. Vagyis jelen állás szerint 2022 júliusától már valóban csak a közel nulla energiaigényű, vagy annál jobb minősítésű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt.

 

 

„EU-megoldást” szorgalmaz több tagállam az energiaárak egekbe szökésére válaszul, amivel esetleg újabb területen mélyülhet az uniós integráció. Mások szerint viszont az ársokk éppen, hogy egyes uniós politikákat – mindenekelőtt a „zöld megállapodás” végrehajtását – lehetetleníthet el, rombolva az EU imázsát is.

 

 

Sok a tennivaló és kevés az idő a klímaváltozás, a vízválság és más fenntarthatósági problémák ügyében - erről beszélt Áder János köztársasági elnök a Budapest Klímacsúcshoz intézett videóüzenetében csütörtökön.

 

Tovább >>
 

Ötödször sem indult el az új napelemes támogatási rendszerhez szükséges kivitelezői regisztráció. Az ismételt halasztás és időpontmódosítás után most október 18-ra ígérik a rendszer indítását.