Ahogy a fejlett világban a házi és ipari méretű napelemes rendszerek széles körben elterjednek, egyre többet kell azzal is foglalkoznunk, hogy mi lesz a sorsuk az életciklusuk végén. Egy napelem alsó hangon is legalább 25-30 évig jól használható, ha közben nem történik vele különösebb probléma, de vannak már ennél hosszabb ideje használatban lévő panelek is szép számmal.

 

A kutatók egy olyan környezetkímélő technikát fejlesztettek ki, amellyel a kiselejtezett nappaneleket újrahasznosítva nagy teljesítményű új napelemeket hozhatnak létre. Ez a technika néhány évtized múlva kulcsfontosságú lesz, amikor a jelenleg használt napelemeket körülbelül 20 éves élettartamuk után kidobják - számol be az eredményekről a dél-koreai Aju Business Daily.

 

 

Ennek megfelelően a mesterséges fotoszintézist, tehát azt, hogy a növények ezen jellegzetes folyamatát leutánozzuk, és ha lehet még hatékonyabbá is tegyük, már a hetvenes évek óta kutatják. 

 

 

Brutálisan emelkedett az energia ára, a megújulók nem bírták a lépést
Globálisan is nagyon megnőtt az igény a földgáz és az áram iránt. A nagy kereslet megdöbbentő mértékű áremelkedéshez vezetett. Ráadásul hiába nőnek szépen például a hazai naperőművi kapacitások, a nyár az európai fosszilis áramtermelés berobbanásáról szólt eddig.

 

A magyarok életében erőteljesen jelen van a klímaváltozás okán érzett szorongás és egyéni szinten törekednek a klímalábnyomuk csökkentésére is – derült ki a SIÓ-Eckes kutatásából. A reprezentatív felmérés továbbá arra is rámutatott, hogy az emberek nagyrésze akár többet is hajlandó költeni az ökobarát csomagolásra és nyolcvan százalékuk előnyben részesíti a klímasemlegesen működő cégek termékeit, szolgáltatásait.

 

A Mátrai Erőmű és az Elmű-Émász korábbi tulajdonosa szerint olyan szűk lett a mozgástér a német energiaátmenetben (Energiewende), hogy ha tovább erőltetik az atomerőművek és széntüzelésű áramtermelő erőművek leállításával kapcsolatos céldátumok betartását, hamarosan hétköznapivá válhatnak az országban az áramszünetek.

 

 

 

Kínában egy olyan, hatalmas hidrogéngyárat akarnak építeni, amely a később energiahordozóként felhasználó gázt eleve zölden, azaz nap- és szélenergiával állítaná elő. A helyszín az ország belső-mongóliai része, a klaszter üzemei Ordosz és Paotou (angol átírással (Baotou) városok, a bevetendő szél-, illetve napenergia-kapacitás 1,85 gigawatt, illetve 370 megawatt, amellyel évi mintegy 66,9 ezer tonna hidrogént állítanának elő.