Magyarország energiastratégiája hozzávetőlegesen további 4,5 GW naperőmű-kapacitás megépítését irányozza elő 2030-ig. Ilyen mértékű naperőmű fejlesztés kihívás és kockázat a befektetőknek, a finanszírozóknak és a rendszerüzemeltetőknek egyaránt.

 

 

Számos kihívással néz szembe a hazai energiaágazat az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációjától az ellátásbiztonságon át a klímaváltozásig. Ez azonban nem csak a vállalati szektort érinti, hiszen a szabályozói oldalon is rengeteg feladatot teremt, amit valahogyan kezelni kell.

 

 

Az otthonfelújítási támogatással megvalósuló lakossági napelemes rendszerek mellett várhatóan az uniós forráson alapuló céges pályázatokon - például GINOP-on - elnyert támogatással létesülő háztartási méretű napelemes kiserőművek esetében is elhalasztják a bruttó elszámolás bevezetését értesüléseink szerint.

 

 

Az európai klímatörvény, valamint a most bejelentett uniós klímacsomag számos pozitív elemet tartalmaz, jelentős előrelépés, de nincs összhangban a Párizsi Egyezménnyel, így nem alkalmas az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülésére.